A D vitaminról
A D vitamin hiányáról már 1643-ban olvashatunk írásos adatot. 1822-ben leírják, hogy a napfény befolyással van a D vitamin háztartásra. 1922-ben használják az addig ismert „angolkór” elnevezés helyett a D vitaminhiányt (rachitis), amelye a szervezet kalcium háztartásában, a csontok kalcium tartalmának meghatározásában játszik fontos szerepet.
A D vitamin az un. zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Megtalálható halakban (eredendően a tőkehalmáj olajat használták az angolkór gyógyítására), a tojássárgájában, húsokban. Fontos a napfény szerepe a D vitamin anyagcserében. Ugyanis az ultraviola B sugárzás hatására a bőrben D vitamin képződik. Ez az anyag azonban a bőrben még nem aktív formában található, az aktiválódás a májban és végső lépésként a vesében történik. A mai tudásunk szerint azonban számos más szövetben, sejtben (többek között a nyirokcsomókban, a méhlepényben, az emlőmirigy sejtjeiben) is történik D vitamin aktiválódás. Az aktív D vitamin speciális un. D vitamin receptor sejteken keresztül fejti ki a hatását, amely receptorok különféle szervekben, szövetekben megtalálhatók. Így a D vitamin legfőbb szerepe – a csontok megfelelő kalcium tartalmának biztosítása – mellett változatos, igen kiterjedt, az egész szervezetünket érintő hatással is rendelkezik.
D vitamin hiányában a bélből való kalcium felszívódása, illetve a csontokba való beépülése válik elégtelenné. Ezen bonyolult folyamatban különböző enzimek, hormonok vesznek részt, és ezek együttműködése biztosítja a normális kalcium háztartás fennálltát.
Ha a természetes táplálékok, illetve a napsugárzás, illetve valamilyen súlyos máj vagy vesebetegség nem biztosítja a szükséges D vitamin ellátottságot, úgy extra bevitelre van szükség.A D vitaminhiánynak jellemző klinikai tünetei, illetve laboratóriumi vizsgálattal meghatározható értékei vannak.
Ma már szerencsére a klasszikus angolkór tünetei extrém ritkán észlelhetők, de az általános gyermekgyógyászati vizsgálatokkor sohasem szabad kihagyni ezek ellenőrzését. A köztudatban is ismert O láb, a megvastagodott csuklótájék, a mellkasi borda-porc határon tapintható gyöngyszerű csomók, a koponya hátsó felszínének pingpong labda szerű felpuhulása, benyomhatósága a legfeltűnőbb tünetek. Laboratóriumi vizsgálattal általában az un. alkalikus-foszfatáz érték emelkedett volta utal D vitaminhiányra, de ma már egyre több helyen rendelkezésre áll a D vitamin szintjének a meghatározhatósága is.
Tekintettel arra, hogy a D vitamin szerepe a D vitamin receptorok által számos szervünkön érvényesül, vizsgálni kezdték a D vitamin és különböző kórképek lehetséges kapcsolatát. Ezek a vizsgálatok sok esetben még csak a gyanút vetik fel a kapcsolatról, de a D vitamin úgy tűnik számos betegségben szerepet játszhat. Ilyen betegségek: a gyermekkori légúti fertőzések, az asztma, a tuberkulózis, az atopiás dermatitis. De felmerült a szerepe a különböző immunbetegségek, a magas vérnyomás, a daganatok, pszichiátriai kórképek esetében is. Természetesen az előbb felsorolt kórképek vonatkozásában még nagyon sok megerősítő vagy kizáró vizsgálat szükséges.
A D vitamin hiánya a különböző életkorokban más-más értékek alapján mondható ki. Ezt befolyásolja az is, hogy különböző módszerekkel történik a D vitamin szintjének a maghatározása.
A D vitamin hiányának kialakulását bizonyos veszélyeztető tényezők elősegítik. A sötét bőrszín, a csecsemők, serdülőkorúak gyors csontnövekedése, a kizárólagos anyatejes táplálás, a koraszülöttség, a kövérek, az öltözködési szokások (nincs vagy alig van napfénynek kitett bőrterület a ruházat miatt), a napvédő krémek használata (!), a levegőszennyezettség, gyógyszerek (pl. epilepsziában, gombás fertőzésben használt készítmények) mind-mind növelik a D vitaminhiány kialakulásának lehetőségét.
Ma Magyarországon a csecsemőknek 1 éves korig javasolt az un. D vitamin profilaxis (D vitaminhiány megelőzése), ami 400-800 E/nap extra D vitamin bevitelét jelenti. Különösen figyelni kell a kizárólag anyatejjel tápláltak esetében erre. Az anyatej D vitamin tartalma12-60E/liter. Azaz óriási mennyiséget kellene szopnia a csecsemőnek, hogy a D vitamin ellátottsága megfelelő legyen! Tehát illúzió, hogy anyatejjel megfelelő mennyiségű D vitamin bevitele biztosítható lenne!
A D vitamin profilaxis ezért érett újszülöttként a világrajött csecsemők esetében 400 E/nap (a hazánkban használt készítmények 1 cseppje tartalmazza), koraszülöttként születettek esetében minimum 2 csepp/nap formájában történik. Nagyon fontos, hogy a készítményt közvetlenül a szájba cseppentsék, mert csak így biztosítható, hogy az adott mennyiséget megkapja a gyermek!
Természetesen ettől nagyobb mennyiségben eltérő D vitamin adásra is szüksége lehet minden különösebb kórállapot nélkül is.
Az 1 éves kor betöltése után bizony sok gyermek nem kap már D vitamint. Pedig szükség lenne rá. Különösen a téli időszakban (novembertől márciusig). A mi éghajlati viszonyaink mellett ugyanis a napsugárzás nem elegendő, illetve a táplálkozási szokásaink (halfogyasztás) sem biztosítják a megfelelő ellátottságot. Így mindenképpen javasolt a későbbi életkorban is a téli időszakban a D vitamin adása (1vagy 2 csepp naponta). Ezt a gyermek növekedéséig ajánlott adni.
Nemcsak a csecsemők, gyermekek D vitamin bevitelére kell figyelnünk. Az időskor éppen ilyen veszélyeztetett életszakasz, és ebben a korban is szükséges D vitamin adása (50 év felett 600-800 E/nap).
A D vitamin fentebb leírt adagolása mellett gyakorlatilag D vitamin túladagolással, mérgezéssel nem kell számolni.
Fontos, hogy a szülők gyermekeik esetében erre az egyszerűen megelőzhető, orvosolható állapotra, a D vitaminhiányra gondoljanak, figyeljenek!
Dr. Adamovich Károly csecsemő-, gyermekgyógyász szakorvos
