A gyermekünk milyen felnőtt lesz?
Az ember gyermekkora és felnőttkora nem független egymástól. Annak a kisgyermeknek az érzései, tapasztalatai, aki egyszer mi voltunk bennünk továbbél, így korai éveink örömei és fájdalmai, megoldatlan konfliktusai befolyással bírnak felnőtt életünk eseményeire.
Nagy valószínűséggel énünk, személyiségünk és életérzésünk legmélyebb alapjait alkotják azok az élményeink, melyeket a születés előtti életidőnkből, a magzati korszakunkból; a születésünknél; csecsemőkorunkban; kisgyermek korunkban; óvodás korunkban; kisiskolás korunkban éltünk meg.
E sorozat bemutatja, hogy mely életkorban, melyek azok az élmények,tapasztalatok, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy milyen felnőttek leszünk.
A születés körüli élmények lélektana
Stanislav Grof cseh származású, transzperszonális pszichológus és pszichiáter, különös hangsúlyt fektetett a születés körüli élményekre. Úgy vélte, hogy az érzelmi és testi traumák nagy része a születés környékén keletkezik, mikor a magzatnak óriási fizikai kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek érzelmi szinten is mély nyomokat hagynak benne, mivel a kicsiny csecsemő traumatikus megéléseit, szélsőséges érzelmeit, testérzéseit nem tudja semmilyen formában kifejezni. Így a magzatot/csecsemőt ért megrázkódtatások a tudattalanban merülnek el, mely a későbbi élet során a tudattalanban „elraktározódott” testi-lelki traumák emlékeit egy-egy hasonló élménnyel járó életesemény felidézheti.
Grof egy négyfázisos mátrixot dolgozott ki, (BPM) mely a magzati ill. születés körüli élmények tudattalan tartalmait orvosi tudományos alapokra helyezte, vagyis az átélt lelki élményeket megfeleltette a születés biológiai folyamatának egymásután következőstádiumaival.
Mindegyik szakaszt sajátos érzelmek, testérzések és szimbolikus képvilág jellemez, melyek összefüggésben állnak a gyermek adott szakaszban átélt érzelmi és testérzés mintáival.
I. Ősi egység az anyával, a születés előtti élet az anyaméhben. Ideális esetben a baba a magzatvízben boldogan úszkál, esetleg az ujját szopja, vagy akár ikrek esetében testvérével játszik, miközben minden rendben van, jól érzi magát. A feltétel nélkül elfogadó, pozitív anyaméh emlékei rácsenghetnek későbbi életünk különböző eseményeire, amelyekben teljesülnek a szükségletek, például a csecsemőkori vagy gyermekkori boldog pillanatok (jó gondozás, játék a társakkal, harmonikus családi időszakok stb.), megelégedést okozó szeretet, szerelem; gyönyörű természeti tájakra tettkirándulások, ott töltött nyaralások; találkozás nagy esztétikai értéket képviselő műalkotásokkal; úszás az óceánban és tiszta tavakban.
Kevésbé ideális a helyzet, ha a magzatnak nincs elegendő helye a mozgásra (pl. ikerhelyzet esetén), az anyagcsere az anyával nem megfelelő, az anya dohányzik, vagy alkoholt fogyaszt, vagy fennáll a vetélés veszélye. Továbbá a várandósság során a méhben átélt stressz, az anya betegsége, babája iránti elutasító viselkedése, válságos lelki állapota, érzelmi felindulásai, esetleges fizikai, lelki bántalmazása,abortuszra tett kísérlete a születés előtti élmények újraélésekor a „rossz anyaméh” emlékét hívja elő. A „rossz anyaméh” emlékére rácsengő későbbi életesemény: Szkizofrénpszichózisok; hipochondria; hisztériás hallucinációk és a valósággal vegyülő ábrándozások.
II. Kozmikus elnyeletés és kiúttalanság, avagy maga a pokol, amikor megkezdődnek az egyre erősödő méh összehúzódások.
Ez a szakasz jelenti a biológiai születés kezdetét, az első szülési stádiumot, amikor a gyermek az anyaméhbe zárva időlegesen egyre erőteljesebb méh összehúzódásnak van kitéve. Nyomást, szorongatást érez mindenfelől, a méhszáj még nem nyílt ki teljesen, még zárva a „kapu” a szülőcsatornához, miközben a fejre összpontosulónyomás egyre nő. Az alapélmény a csapdába esettség, megbéklyózás érzése, hogy nincs kiút.
A magzat óriási testi-lelki kínok között úgy éli meg mindezt, hogy a helyzet elviselhetetlen,elkerülhetetlen, és soha nem lesz vége, nincs semmi remény, nincs menekülés, végső kétségbeesést érzünk. Mindehhez egyre erősödő félelemérzés, teljes bekerítettség érzése,halálos félelem társul. A mindent elsöprő életveszély erőteljes szorongáshoz vezethet, és az általános bizalmatlanság már-már a paranoiáig fokozódhat. A valós életünkből rácsengő események: Az életben maradást és a testi épséget fenyegetőhelyzetek (háborús élmények, balesetek, sérülések, műtétek, fájdalmas betegségek, fulladás közeli állapotok, a fulladás, a bebörtönzés, testi bántalmazás); komoly lelki megrázkódtatások(érzelmi hiányállapot, elutasítás, fenyegető helyzetek, elnyomó családi légkör, kinevetés és megaláztatás)
III. Halál-újjászületés csatája, amikor a méhszáj elfolyósodik, megkezdődik a kitolás, a baba a szülőcsatornán halad át, aktívan az életéért küzdő harcos.
E szakasz kezdetén a baba feje teljesen leereszkedik a méhszájhoz, mely készen áll arra, hogy átengedje őt, hogy végighaladjon a szülőcsatornán. A méh összehúzódások mindeközben folytatódnak, egyre erőteljesebbé válnak. A magzatra, különösen a fejére nehezedő nyomás óriási, 20-25 kg. Mikor a méhszáj elfolyósodott, és az anya is kész a gyermeke kitolására, nagy súrlódás és nyomás közepette megteszi az utat a szülőcsatornán. Az óriási nyomások hatására a vér ellátás csökken, gyakran oxigénhiányos állapot lép fel, így fennáll a fulladás veszélye, és annak az erő teljes szorongással járó érzése.
További komplikációk is nehezíthetik a születendő gyermek küzdelmét, akár az élete is veszélyben foroghat, ha pl. a köldökzsinór a nyak, vagy más testrész köré tekeredik, esetleg a méhlepény idő előtt leválik, és elzárja a kifelé vezetőutat, megszüntetve az oxigén és vérellátást az anya és gyermeke közt. A születés utáni élettel való párhuzamai, rácsengések: Küzdelem, harc és kalandos tevékenységek (roham csatákban és forradalmak során, a seregben átélt élmények, durva légi csatározások, hajózás a viharos tengeren, veszélyes autóvezetés, boksz); rendkívül érzéki emlékek (karneválok, vidámpark és éjszakai klubok,orgiák stb.); nőknél saját gyermekük megszülése.
IV. Halál-újjászületés élménye, amikor a gyermek kilökődik a szülőcsatornából, végre felszabadul a hatalmas nyomás és fájdalmak alól és kibújik a fényre.
A köldökzsinórt elvágják, így fizikai szinten az anyától véglegesen elválik. Erre a szakaszra rácsengő valós életesemények: Váratlan menekvés veszélyes helyzetekből(háború vagy forradalom vége, baleset vagy műtét túlélése); tevékeny erőkifejtés révén akadályok legyőzése; jelentős sikerrel végződő feszült epizódok és kemény harcok; természeti jelenetek (beköszönt a tavasz, véget ér egy vihar az óceánon, felkel a nap, szivárvány). Bármely traumatikus méhen belüli vagy születés körüli élményre rácsengő életesemény kiválthatja és szükségessé teheti a korábbi tudattalanba merült élmények terápiás feldolgozását. Magyarországon egy évtizede hozzáférhetők bizonyos pszichoterápiás és terápiás módszerek, melyek segítségével a magzati emlékeket előhívhatjuk, ill. a születéstraumájának feldolgozását gyorsabbá és hatékonyabbá tehetjük.
I.Ősi egység az anyával,II. Kozmikus elnyeletés és kiúttalanság, III. Halál-újjászületéscsatája, IV. Halál-újjászületés élménye
