Amit a lázról és a lázcsillapításról tudni kell
Lázról akkor beszélünk, ha a szervezet hőmérséklete 38,0°C feletti. Ettől a legtöbb szülő megijed, érdemes ezért áttekinteni a tennivalókat.
Hogyan mérjünk lázat?
Abban az esetben, ha fenékben mérjük a testhőmérsékletet (3 év alatti gyermekekben ez a célszerű lázmérési hely) 38,5°C-ot tekintjük a láz kezdetének. Ebben a korosztályban érdemes popsikrémmel a lázmérő végét bekenni és így helyezni azt a végbélbe. Nagyobb gyermekekben a hónaljban már megbízhatóan tudunk lázat mérni, ilyenkor célszerű a gyermeket az ölünkbe venni, figyelni arra, hogy oda is szorítsa a lázmérőt. A mai digitális hőmérők néhány másodperc alatt megmérik a testhőmérsékletet, így nem tart soká a kényszerpozíció. Fontos megemlíteni, hogy ma már számos különböző típusú lázmérő (csík, tapasz, homlok- és fül lázmérő) kapható, amelyek a legkülönbözőbb helyeken képesek hőt mérni. Nem mindegyik megbízható, ezért javasoljuk, hogy kérje ki gyermek háziorvosuk tanácsát a lázmérő beszerzésekor.
Ne felejtsük el, a láz csak egy tünet, a hátterében keresni kell a kiváltó okot, ami nem feltétlenül betegség. Gondoljunk csak a fogzásra! Sokszor tapasztaljuk, hogy egy 6-8 hónapos csecsemő nyálzik, nyugtalan, minden elérhetőt – a saját kezét is beleértve – harapdál, szájába vesz, ezzel párhuzamosan esetleg lazább székleteket ürít. Az ínye ilyenkor duzzadt, érzékeny. Nehéz időszak ez a csecsemőnek, szülőnek egyaránt, ugyanakkor tetézi a bajt, hogy sokszor a szülő melegnek érzi a gyermekét. Ilyenkor az esetek nagyobb részében nem fertőzésről van szó, hanem a fogzást kisebb láz, hőemelkedés is kísérheti. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy magas (38,5°C feletti) lázat a fogak kibújása sohasem okoz!
Az utóbbi években változott a gyermekorvosok álláspontja is a lázzal kapcsolatosan. Egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a láz javítja az immunrendszerünk működését és hatékonyabban pusztítja a kórokozókat a szervezetünk, ha kicsit magasabb hőmérsékleten „üzemel”. A gyakorlat számára ez annyit jelent, hogy amennyiben a gyermek közérzete jó, aktív, játszik, élénk a 38,0-38,5°C körüli lázat nem kell mindenáron csillapítani! Lázas beteg esetében rendkívül fontos annak ismerete, hogy a testhőmérséklet emelkedése fokozza a szervezetünk folyadékigényét! Ez fokonként 10-12%-os emelkedést jelent, vagyis például 39°C-os láz esetén egy gyermek folyadékigénye akár 20-25%-kal is emelkedhet, amit a szülőnek figyelembe kell vennie. Gyakrabban kell folyadékkal kínálni a csecsemőt/gyermeket, többször kell mellre tenni az anyatejes kisbabát.
A lázas betegségek döntő többsége vírusos fertőzést követően alakul ki, sokszor a tünetei kezelésre (folyadék, vitaminok, lázcsillapítók) antibiotikum nélkül is pár nap alatt láztalanná válik a beteg. Amennyiben a lázas betegség 3 napon túl is fennáll fontos, hogy a háziorvos/ügyelet lássa a gyermeket, mert ilyen esetben már gyakrabban fordulnak elő baktérium okozta fertőzések, mely adott esetben a kezelés antibiotikummal való kiegészítését teszi szükségessé.
A fent említett 3 nap „várakozó álláspont” csak akkor érvényes, ha a gyermek nincs rosszul, élénk, aktív és folyadékot bőségesen fogyaszt. Bizonyos helyzetekben nem vagyunk ennyire megengedőek. Amennyiben a 3 hónaposnál fiatalabb csecsemő lázas, azonnal látni kell gyermekgyógyásznak, akár hajnali 2-kor is be kell menni ilyen esetben az ügyeletre! Ezen korosztály immunrendszere még nem működik tökéletesen, nem tud megfelelően védekezni a kórokozók ellen és akár pár óra alatt súlyos véráramfertőzés tud kialakulni. Amennyiben a lázas állapot bármely korosztályban nem viszkető, nyomásra nem elhalványodó kiütéssel jelentkezik, szintén azonnali orvosi ellátást igényel.
A kiütések megjelenésekor célszerű egy üvegpohárral az érintett bőrterületre nyomást gyakorolni (lásd ábra) és figyelni, hogy eltűnik-e a kiütés a pohár alatt. Ha azt tapasztaljuk, hogy a nyomás ellenére a kiütés nem halványodik el, azonnal orvoshoz kell fordulni! Bágyadt, egyre aluszékonyabb lázas gyermek esetén sem tanácsos kivárni a 3 napot, továbbá akkor sem, ha a gyermek a kiszáradás jeleit mutatja (ennek tüneteiről egy másik lapszámban részletesen olvashatnak majd), illetve, ha 40°C feletti láza van.
Ha gyermekünknek magas (≥39°C) láza van, a patikában ma már recept nélkül vásárolhatunk lázcsillapító gyógyszert. A számos elérhető készítménnyel talán picit „átestünk a ló másik oldalára”, mert azt láthatjuk, hogy ugyanazon hatóanyagot több gyógyszergyár forgalmazza a legkülönbözőbb gyári neveken. Így sajnos fennáll a veszélye annak, hogy lázcsillapítók kombinálása esetén két különböző gyári nevű, de mégis azonos hatóanyag tartalmú készítményt adunk. A gyári név alatt mindig ott szerepel a dobozon a hatóanyag neve is, célszerű ezeket megjegyezni. Paracetamol, ibuprofén, amidazofen, metamizol a hatóanyagok nevei. Célszerű két fajta, más hatástani csoportba (pl. paracetamol – ibuprofén) tartozó szert is otthon tartani arra az esetre, ha az egyik alkalmazásával nem érjük el a kívánt eredményt. Ezen készítmények dobozán megtalálható a pontos adagolás mind életkorra, mind testsúlyra vonatkozóan. Ha a láz csillapítható, akkor nem indokolt, hogy a különböző hatóanyag tartalmú készítményeket váltogatva adjuk.
Fontos: ha úgy döntünk lázcsillapítót adunk, akkor a megfelelő mennyiséget megkapja a gyermek, ne csináljunk olyat, hogy „csak kicsit volt lázas és fél adagot adunk”!
A szájon keresztül adható szirupok közül az ibuprofén, a paracetamol és a metamizol dózisa egyaránt 10-15 mg/kg, melyet 6 óránként ismételhetünk. Ugyanezen hatástani csoportba tartozó
készítmények (a metamizolt leszámítva) kúp formájában is elérhetők. Használják még, bár nem kifejezetten lázcsillapító a diklofenák csepp, amit gyulladáscsökkentő hatása miatt alkalmazunk leginkább, ebből egyszerre annyi csepp adható, ahány kg-os a gyermek. A diklofenák ugyanabba a hatástani csoportba tartozik, mint az ibuprofén, így azzal együtt nem alkalmazható. Fenti készítmények alkalmazása ellenjavallt 3 hónapos életkor alatti vagy az 5 kg-nál kisebb testtömegű csecsemők esetében. Ezen fiatal csecsemőknek noraminazofen kúpot adhatunk. Az acetilszalicilsav alkalmazása csak 12 évnél idősebb gyermekekben megengedett. Amennyiben 3 napon túl van szükség rendszeres gyógyszeres lázcsillapításra mindenképpen tájékoztassuk erről a háziorvost. A készítményeket igyekezzünk bő folyadékkal beadni, lehetőleg evés közben (ez persze sokszor nehéz, hiszen egy beteg gyermek sokszor eleve étvágytalan). Fontos, hogy a lázas gyermeket ne öltöztessük túl melegen, mivel így hatékony lázcsillapítás mellett is előfordulhat, hogy nem tudja leadni a hőt és lázas marad.
A gyógyszeres lázcsillapítás mellett fizikai lázcsillapításra is van még lehetőségünk. A hideg lepedőbe csavarást (priznic) annak kellemetlensége miatt ma már nem ajánljuk. Viszont magas láz esetén, a gyógyszeres lázcsillapítás kiegészítéseként alkalmazhatjuk a hűtőfürdőt. A hűtőfürdőt testmeleg vízzel kell kezdeni. A legjobb az, ha a gyermek csak derékig ül a 37-38°C-os vízben, közben mellkasát, hátát gyakran locsolgatjuk a fürdővízzel, lehetőséget adva a párologtatásra. A fürdővizet fokozatosan hűtjük, de így sem lehet hidegebb, mint 31-32°C. Ha a gyermek hője 38°C alá csökkent, esetleg elkezd fázni, vacogni azonnal hagyjuk abba a hűtőfürdőt. Hideg, jeges víz alkalmazása tilos!
Dr. Rózsai Barnabás gyermekgyógyász, főorvos
