Mi minősül gyermekbántalmazásnak?
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kaptak a médiában a gyermekbántalmazással összefüggő ügyek. Míg korábban a gyermekek fizikai bántalmazása, verése volt a figyelem központjában, manapság előtérbe kerültek a bántalmazás más esetkörei, így a nem megfelelő táplálás (éheztetés), vagy az elhanyagolás.
Ezeket a magatartásokat – más egyebek mellett a Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.) 208. §-a bűncselekménynek, kiskorú veszélyeztetésének hívja és szigorúan bünteti. A gyermek nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy (szülő, gyám, pedagógus) követi el a bűncselekményt akkor, ha felügyeleti vagy gondozói feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a gyermek testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.
A kiskorú veszélyeztetése a gyermek testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyeztető magatartásokat jelenti. Az érzelmi fejlődés veszélyeztetése nemrégen került be a törvénybe. A kiegészítés mögött az a megfontolás állt, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott felnőtté váljon. A törvényalkotó azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy megfelelő védelmet kell biztosítani a kiskorúnak a vele együtt élő felnőttek részéről érő megfélemlítés, megalázás ellen is.
Milyen magatartások esetén valósulhat meg ez a bűncselekmény? A nevelés a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődésére irányuló pedagógiai tevékenység. Legáltalánosabban a szülő valósítja meg, de nevelő munkát végez az óvoda vagy az iskola is. A szülő életmódja, életvezetése károsan befolyásolhatja a gyermek fejlődését, különösen a bűnöző, italozó életmód. A felügyelet a kiskorú életének, tevékenységének rendszeres figyelemmel kísérése, ellenőrzése. A felügyelet elhanyagolása súlyos eredménnyel járhat, a gyermeket baleset érheti, rossz társaságba keveredhet stb. A gondozás a kiskorú szükségleteinek – elsősorban a fizikai, testi szükségleteknek – a kielégítését, feltételeinek biztosítását jelenti. Ebbe a körbe tartozik a ruházattal és élelemmel való ellátás, melynek elmulasztása, elhanyagolása szintén megvalósítja a kiskorú veszélyeztetését.
A bűncselekmény a kötelességek megszegésével valósul meg, de fontos, hogy súlyos kötelességszegésről legyen szó. Így, ha a szülő nem mindennap fürdeti meg a gyermeket, vagy nem ad neki néhány napon keresztül ebédre meleg ételt, nem lesz mintaszülő, de nem is követ el bűncselekményt. Súlyos kötelességszegést általában az valósít meg, aki még a nevelés, felügyelet vagy gondozás társadalmi közgondolkodás szerinti minimumát sem teljesíti. Így, aki gyermekét hosszabb időn keresztül étlen-szomjan tartja, aki betegség esetén nem viszi időben orvoshoz, vagy napokra felnőtt felügyelete nélkül hagyja, vagy italozó életmódja mellékhatásaként rendszeresen pszichés nyomásnak, rettegésnek teszi ki.
A bűncselekményt egyszeri magatartással is meg lehet valósítani, például bántalmazással, vagy mulasztással (étel megvonása), de akár több cselekménnyel is, mint amilyen a gyakori fenyegetés.
Fontos az elkövető személye is. Csak olyan személy lehet, aki a kiskorú nevelésére, gondozására vagy felügyeletére köteles. Ők elsősorban a gyermek szülei (ideértve a gyámot és örökbe fogadót) de ezen túl azon személyek is, akik foglalkozásuknál fogva kötelesek betartani a gyermekekre vonatkozó szabályokat, így a pedagógusok, az egészségügyi személyzet vagy a bébiszitter. Mindegy, hogy az adott személy állandóan vagy ideiglenes jelleggel került-e ebbe a pozícióba, de nincs jelentősége annak sem, hogy a szülő kifejezetten rábízta-e a gyermekét erre a személyre. Például, ha valaki elveszett gyermeket talál, ugyanúgy köteles a vonatkozó szabályokat a gyermekkel való érintkezése során betartani, mintha a szülei bízták volna rá.
A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Így elsősorban a szülő kötelessége, hogy eljárjon, ha gyermeke jogai sérülnek, mivel ő a gyermek törvényes képviselője.
Ugyanakkor leggyakrabban éppen a szülő az, aki a bántalmazást megvalósítja és éppen tőle kell megvédeni a gyermeket.
A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a védőnők, a házi gyermekorvos, a köznevelési intézmények, a rendőrség, az áldozatsegítést ellátó szervezetek, vagy a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatot ellátó hivatalok.
Ezek az intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál és hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén vagy ha a gyermek önmagát súlyos veszélyeztető magatartását tapasztalja.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel egyébként bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. A jelzés alapján az illetékes hatóság (rendőrség, gyámhatóság) vagy a gyermek jóléti szolgálat megteszi a jogszabályokban előírt intézkedéseket.
A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a jelzést vagy kezdeményezést tevő személy adatait mindig zártan kezeli. Ennek oka, hogy senkit se tántorítson el a bejelentéstől a gyermek
családjától való félelem vagy más hasonló körülmény. Ha a jelzésre kötelezett személy, vagy szerv alkalmazottja a jelzési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.
Dr. Nagy Éva Ph.D. jogász
