Orvosi

Egy csodálatos találmány: az inkubátor

Ma már hihetetlennek tűnik, de a koraszülöttség definícióját csak 1977-ben pontosította az Egészségügyi Világszervezet. Koraszülöttnek számít, aki az utolsó menstruáció első napjától a 259. nap előtt, vagy a betöltött 37. terhességi hét előtt jön a világra. Koraszülöttek mindig is voltak és valószínűleg mindig is fognak születni. A WHO 2014-es statisztikája szerint a gyermekek 10,6 %-a születik koraszülöttként, hazánkban ez 8,6 % , ami azt jelenti, hogy minden 10 gyermek a Földön koraszülöttként látta meg a napvilágot.

Manapság divatos teóriák terjednek áltudományos magyarázatokkal, hogy „bezzeg régen” nagyanyáink idejében még milyen jó volt, milyen egészségesek voltak az emberek, pedig nem ismerték a gyógyszereket, talán kórházat életükben nem is láttak, mégis milyen sokáig éltek. Ez a teória nagyon tetszetős, csak az a baj vele, hogy nem igaz, és súlyozottan nem igaz a koraszülöttekre.

A múlt évszázad elején még átlagosan öt gyerekből egy nem élte meg az egyéves kort, vagyis bőven 200 feletti halálozás jutott 1000 gyerekre.

Sajnos a koraszülöttek jelenleg is a gyermekek között a legveszélyeztetettebb csoportba tartoznak, hiszen az öt év alatti gyermekek 16 %-a „ennek” következményeibe hal bele, amely globális szinten erre a korcsoportra vetítve a vezető halálozási ok.
A fejlettebb országokban jóval magasabb a koraszülöttek túlélési esélye, mint a gazdaságilag elmaradott országokban . Ez a fejlettebb egészségügyi ellátó rendszernek és a technikai vívmányoknak köszönhető. Egyik ilyen csodálatos találmány, az inkubátor, amelyet Stéphane Étienne Tarnier nevű orvosnak, azonban az elterjedését egy Martin Arthur Couney nevű úrnak köszönhetjük

 

A mai kor emberének megdöbbentően hat, hogy az 1896-os Berlini Világkiállításon a különböző árucikkek mellett 6 inkubátorban 6 koraszülöttet mutogattak a látogatóknak, akik a híradások szerint valamennyien életben maradtak. Couney óriási fantáziát látott a készülékben, és az USA-ba vitte. Különböző kiállításokon mutogatta és próbálta népszerűsíteni a találmányt. A legnagyobb sikere a Coney szigeten lévő vidámparkban felállított show-nak volt, ahol pénzért lehetett megtekinteni az inkubátorokban fekvő koraszülötteket. Ezt az angolszász nyelvterületen freak-show-nak nevezett látványosság egyik elemeként érthetjük meg a mai eszünkkel, amelynek keretében torzszülötteket, sziámi ikreket mutogattak a vásárokon és az emberek élvezték a borzongást. Ez a mai szemmel megdöbbentő, azonban Couney elérte célját, mert a találmány híre széles körben elterjedt. Egy 1904-es kiállítás meghozta az átütő sikert, a kórházak elkezdték nagyobb számban vásárolni és alkalmazni ezt a szerkezetet, amely évente több százezer gyermek életét menti meg napjainkban is.

Természetesen a mai inkubátorok már körülbelül olyan viszonyban vannak az első inkubátorokhoz, mint az első gőzgép egy modern személyautóhoz, azonban az elv a mai napig egy és ugyanaz.

Az inkubátorról és a koraszüléssel kapcsolatban kérdeztem meg egy apukát, Lukács Miklóst, aki résztvevője a Mentorprogramnak, hogy mondja el a gondolatait és válaszoljon néhány, a témával kapcsolatos kérdésre.

  • Az inkubátorban fekvő baba látványa milyen érzéseket hozott felszínre benned?
    Az inkubátor mindig is egy idegen eszköz a szülők előtt. Félelmet kelt, túlzott invazivitást mutat és elveszik a szoros baba-mama-papa kapcsolat. Kialakul egy válaszfal, ami ezt az idegen érzést fokozza. Természetesen az egészségügyi folyamatok miatt a koraszülött baba biztonsága érdekében nagyon fontos hogy ezt a folyamatait hogyan kommunikálják le az egészségügyi szakemberek hogyan segítik a szülőket.
  • Hogyan lehet megküzdeni azzal, hogy az inkubátorban fekvő gyermekedet nem simogathatod meg, nem veheted a karodba?
    Szerintem Abszolút idegen érzés ez minden szülő számára hisz a normál születés során kialakul egy szoros kontakt a babával. Ez esetben ez nem történik meg akar napokig hetekig vagy hónapokig. Mentálisan ez súlyos érzelmi válságot idézhet elő a szülőkben. Fontos volt számunkra is, hogy meggyőzzük magunkat arról , hogy ez most Gréti baba biztonsága miatt fontos és minél előbbi javulás, fejlődés várható. Szerencsére ez így is történt.
  • Biztonságot jelentett az inkubátor és a NIC?
    A NIC és az inkubátor abszolút biztonságot nyújtó szolgáltatások, de a szülő számára ez a hely félelmet kelt. Nincs együtt a gyermekével nem foghatja meg nincs vele szoros kontaktus. Az ott dolgozó szakdolgozóknak viszont fontos, hogy ezt a folyamatot segítsék. Kiváló kollégákkal találkoztunk.
  • Mik voltak az első benyomások, érzések, amikor beindult a szülés és biztos volt, hogy Gréti koraszülött baba lesz?
    Egészségügyi szakemberként és már kétgyermekes apukaként a koraszülöttség fogalma és folyamata számomra kicsit “idegen” volt. Szerencsére nem volt benne meg részünk, de a harmadik várandósság már nem volt az a komfortos folyamat , mint az első két gyermek születésekor. Sok panasz, tünet és előjel volt. Amikor beindult a szülés számos kérdés kérdőjel volt bennünk. Milyen egy koraszülött, hogyan fog kinézni Gréti baba, milyen lesz a szülés folyamata, minden rendben lesz-e? Voltak bennünk aggodalmak és félelmek ezen kérdések miatt.
  • Hogyan alkalmazkodtatok az új élethelyzethez?
    A NIC mindig is egy zártabb hely, mint egy gyermekágyas osztály. Szigorú látogatási idővel, higiiénés szabályok betartásával. De a koraszülött babák hatékony fejlődéséhez fontos, hogy ezen tényezőket szem előtt tartsuk. El kell mondanom, hogy sajnos itt nem valósul meg a rooming in rendszer. Amikor kikerülnek az inkubátorból a babák és kiságyba kerülnek, sajnos akkor is szigorú látogatási rend van ami sajnos egy apa számára rossz érzés.
  • Mennyi időt töltött Gréti inkubátorban?
    Gréti baba szerencsére szépen fejlődött így 8 napot töltött inkubátorban, a NIC-ben 17 napot.
  • Otthoni fogadásánál mik voltak azok az óvintézkedések, melyek voltak azok az eszközök, amiket be kellett szerezni?
    Szerencsére a Koraszülött Mentorprogram keretében megkaptuk azokat az eszközöket, amelyek egy koraszülött baba otthoni fogadásához szükségesek, mérleget, légzésfigyelőt. Ezúton is köszönjük ezeket az eszközöket. Természeten nagyon fontos a védőnővel a szoros kapcsolat ezen családoknak, hisz számos kérdés merül fel ilyenkor. Egy koraszülött baba otthoni gondozása “kicsit más”.

Gréti elmúlt 6 hónapos, szépen fejlődik, neurohabilitációban vesz részt. Grétiről készült fotókat a család bocsátotta a rendelkezésemre. Ezúton is köszönöm nekik.

Szerző:

dr Jávorcsikné Kóré Ildikó védőnő,koraszülött mentor