Egy gyakori légúti megbetegedés
A respiratórikus szinciciális vírus (RSV) fertőzés és megelőzése
Az RSV az egyik leggyakoribb heveny felső és alsó légúti gyulladást okozó vírus. Igen elterjedt; hazánkban elsősorban októbertől április-májusig fordulnak elő halmozottan a megbetegedések.
Szinte valamennyi gyermek 2 éves koráig átesik az első fertőzésen. Ez nem jelent védettséget: gyakoriak, bár többnyire enyhébb lefolyásúak az ismételt fertőzések. Bármely életkorban előfordulhat RSV okozta megbetegedés, de a legsúlyosabb tüneteket az első fertőzésen áteső, egy évesnél fiatalabb gyermekekben látjuk.
Az alsó légúti gyulladás súlyos, sokszor asztmás jellegű hörghurutot, tüdőgyulladást okozhat, légzéskimaradás, légzési elégtelenség léphet fel.
Az RSV okozta hörgőgyulladás – főleg a kis hörgők gyulladása (bronchiolitis) – ill. nehézlégzés többször igényel sürgősségi ellátást, kórházi felvételt, akár intenzív osztályos ellátást.
Bár hasonló tüneteket egyéb légúti vírusok (influenza, parainfluenza, adenovírus stb.) is okozhatnak, de az egy év alatti csecsemőkben az RSV a leggyakoribb. Jellemzően a téli időszakban az egyébként egészséges csecsemőben lázzal, orrfolyással jár, súlyosabb esetben szapora és nehezített légzés, zihálás is jelentkezhet.
Az RSV e mellett a leggyakoribb kórokozó vírus az alsó légúti fertőzés miatt sürgősségi-kórházi ellátást igénylő 5 év alatti gyermekekben is.
Különösen veszélyeztettek az RSV okozta alsó légúti fertőzés gyakorisága, ill. súlyossága miatt az alábbi gyermekek:
- 6 hónaposnál fiatalabb koraszülöttek (37. terhességi hét előtt születettek, de különösen veszélyeztettek a 32-35. hét előtt világra jöttek)
- akinek tüdőbetegsége van (koraszülöttek krónikus tüdőbetegsége, cisztás fibrosis, asztmás tünetek miatt gondozott)
- veleszületett szívbetegségben szenvedők
- immunhiányos betegek.
Az első fertőzés kiállta után – a többedik fertőzés – rendszerint enyhébb tünetekkel jár: köhögés, orrfolyás, nátha, esetleg kötőhártya vagy az orr melléküregeinek a gyulladása, fülproblémák. Ritkább az alsó légutak érintettsége: légcső- hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, asztmás tünetek fellángolása.
A klinikai kép mellett laboratóriumi vizsgálatokkal is lehetőségünk van az RSV (vagy néhány egyéb légúti vírus) kimutatására, bár a terápia szempontjából – mely ritka kivételtől eltekintve tüneti kezelés – nem meghatározó. Ugyanakkor fontos a baktériumok okozta tüdőgyulladás kizárása, hiszen ez utóbbiak antibiotikus kezelést igényelnek.
Mit tehetünk a fertőzés elkerüléséért?
Bár az RSV légúti vírus, a fertőződés általában direkt átvitellel, ritkán levegő útján történik. A fertőzött ember orr-garatüregében, a szemnyálkahártyán szaporodó vírust kézzel, vagy váladékkal fertőzött tárgyakkal kerül át a még nem fertőzött ember nyálkahártyájára.
A beteg környezetében rendkívül fontos a kézmosás. Mind a magunk, mind a beteg gyermek kezét gyakran és alaposan mossuk meg szappannal és vízzel, vagy alkoholos bedörzsöléssel. Hasonló elővigyázatosság szükséges a beteg környezetében előforduló tárgyakkal, melyek fertőzöttek lehetnek. Lehetőleg tartsuk távol gyermekünket beteg felnőttektől vagy gyermekektől, ne dohányozzunk.
A különösen veszélyeztetett gyermekek RSV elleni védőoltásra (Synagis oltás) jogosultak.
A védőoltás a vírus ellen ellenanyagot tartalmaz, vagyis ún. passzív védőoltás. Mivel 1-1 oltás kb. 1 hónapnyi védelmet ad, az RSV szezonban (novembertől-márciusig) a gyermekek 5 alkalommal részesülnek oltásban.
A jogosultságról a kórházban dolgozó orvos, a gondozóorvos, háziorvos, védőnő tájékoztathat. Jelenleg Magyarországon a jogosult gyermekek:
- Az RSV szezon kezdetekor a 6 hónapos kort még nem betöltött 32. terhességi hétre v. annál korábban született koraszülöttek az első életévben.
Krónikus koraszülött tüdőbetegségen vagy bizonyos veleszületett szívfejlődési rendellenességben szenvedő gyermekek 2 éves életkorig (vagyis két szezonban). - A megelőzés a legfontosabb, amit tehetünk, hogy gyermekünk a fertőzést elkerülje.
