Gyermekszemészeti tájékoztató
A koraszülöttek szülei a leggyakrabban a látáskárosodástól félnek. A látóhártya nem megfelelő fejlődése szempontjából a 32. hét előtt és az 1500 gramm alatt született babák veszélyeztetettek.
A koraszülöttek éretlen látóhártyával jönnek világra, melynek megfelelő ereződése már nem az anyaméhben történik, emiatt kóros irányt vehet. Szemészeti vizsgálatok alkalmával (szemcseppekkel történő pupillatágítást követően) szemtükörrel szemfenékvizsgálat történik, melynek során ennek az ereződésnek a nyomon követése történik. Ha az ereződés kóros irányba indul el, lézerkezelés válhat szükségessé a további szövődmények megelőzése céljából. A koraszülött gyermekek rendszeres szemészeti vizsgálata a későbbiekben is indokolt, hogy az egyéb eltérések időben felismerésre kerüljenek.
A szem fejlődési rendellenességeinek nagy része a születés után a szülő számára is látható. Kérdéses esetekben a gyermekorvos már az újszülött osztályon szemészeti vizsgálatot kér. Ha a szülő néhány hónapos babáján észreveszi, hogy a két szem nem egyforma, vagy a két szembogár nem egyformán fekete, az egyik oldalon szürkésebb-fehérebb, vagy ha a fényképeken nem egyforma „piros” a két szem, néhány napon belül szemészeti vizsgálat szükséges az ok kiderítése érdekében.
Ha már születés után vagy néhány héten belül váladékos lesz a szem, az a könnycsatorna elzáródására utalhat. Háziorvos szemcseppet ír fel, mellyel kezelni kell a gyermeket. A váladékot forralt vízzel lehet lemosni, kamilla teás borogatás nem kell. A kamilla tea kiszáríthatja a gyermek bőrét, valamint allergiás reakció is kialakulhat. Ha a váladékozás nem múlik el teljesen, visszatér, 3 hónapos korban szemészeti vizsgálat szükséges, ahol a könnycsatorna átöblítése és elzáródás esetén annak megnyitása történik.
Az érintett oldalon az orrhát lefelé történő masszírozásával a szülő is „megnyithatja” az elzáródott könnycsatornát.
Ha nagyobb gyermek szeme piros és a háziorvostól kapott szemcsepp nem használ, fel kell keresni egy szemészeti szakrendelést. A nem múló pirosság oka lehet egyéb szembetegség, valamint a szem felszínén lévő apró, szinte csak nagyítóval látható idegentest, melynek kezelésével, eltávolításával szűnnek a panaszok.
Kancsalságról akkor beszélünk, ha a két szem állása nem párhuzamos. Ha ilyent tapasztal a szülő, vagy a háziorvos, vagy a védőnő hívja fel rá a figyelmet, gyermekszemészeti vizsgálat szükséges. Nem várhatunk arra, hogy a gyermek majd kinövi, ugyanis kezelendő szembetegség (pl. veleszületett szürkehályog) is állhat a háttérben, valamint a kancsalság időben elkezdett kezelésével a tompalátás kialakulása megelőzhető. A tompalátás oka, hogy a szemgolyó látásért felelős sejtjei és az agy közötti bonyolult kapcsolat nem tud kialakulni, mert az ideghártyára homályos kép vetül, vagy kancsalság esetén a két szemből az agyba érkező kép annyira eltér egymástól, hogy az egyik képet az agy „elnyomja”, nem vesz róla tudomást, nem használja a szemet. A látás fejlődése kb. 6 éves korig tart, a tompalátáson 10 éves kor után már nagyon nehezen vagy nem is lehet segíteni. A kezelés célja a tompalátás kialakulásának a megelőzése, vagy ha már kialakult, annak megszüntetése. Kancsalság esetén a gyermekszemész először szemüveget ír fel, hogy éles kép vetülhessen az ideghártyára, majd kontroll alkalmával, ha az egyik szem látása rosszabb, már kialakult a tompalátás, a jól látó szem takarását rendeli el. Ennek az a célja, hogy a rosszabbul látó szemet „tornáztassa”, használja a gyermek. Szükség lehet a kancsalság műtéttel történő kezelésére is, melyet kontrollvizsgálatok alkalmával a szemész dönt el.
Veszélyeztetettek azok a gyermekek, akiknek a szülei, testvérei között is előfordul kancsalság, tompalátás. Ilyen esetekben indokolt (panaszmentesen is) korai életkorban a gyermekszemészeti vizsgálat.
Ha a gyermek szemét bármilyen, akár éles akár tompa tárggyal (labda, hógolyó, ököl stb.) történő sérülés éri, szemészeti vizsgálat szükséges. Akkor is, ha látható eltérés nincs a szemen. A vizsgálat alkalmával derül ki, hogy a szemgolyó belsejében kialakult-e valamilyen sérülés (pl. vérzés), amit pl. egy labda okozott.
Szemészeti szűrővizsgálatokat védőnők végeznek évente legalább egy alkalommal. Ilyenkor a látásélesség vizsgálata történik. Ha eltérést találnak, megkérik a szülőket, hogy szemészeti vizsgálatra vigyék el a gyermeket.
Gyermekek szemészeti vizsgálatakor először a szülők kikérdezése zajlik: mit vettek észre a gyermeken, családban van-e szembetegség, a gyermek nem volt-e koraszülött, a születés rendben zajlott-e. Utána a gyermek látásélességének vizsgálata történik korának megfelelő ábrák segítségével külön-külön az egyik, majd a másik szem letakarásával. Különféle ábrák mutatásával meghatározzák, hogy a gyermek tudja-e a két szemét együtt használni, kialakult-e a térlátása. Majd egy tárgyat nézetve, a szemeket váltva takarva meghatározzák, hogy kancsalít-e ill. fennáll-e rejtett kancsalság. Ezt követően a szemfenékvizsgálat történik, mely során egy lámpával a szembe világítva annak belseje látható. Ez történhet szűk pupilla mellett, akkor nem kell tágító szemcseppet a gyermek szemébe cseppenteni, vagy tágításban, nagyobb területet megvizsgálva. Ezt a szemész dönti el a panaszok és az előző vizsgálatok eredményét figyelembe véve. Ha a gyermek vizsgálata alkalmával felmerül a lehetősége, hogy szemüvegre lesz szükség, vagy kancsalságot látnak, szintén szembogártágító szemcseppek adása után lámpával a szembe világítva meghatározzák a szemgolyó fénytörési hibáját, ami alapján a szemüveg felírható.
