Orvosi

Hasmenéssel járó megbetegedések gyermekkorban

A hasmenés az egyik leggyakoribb tünet gyermekkorban; minden gyermek legalább egy alkalommal átesik hasmenést okozó betegségen. Annak ellenére, hogy a legtöbb ilyen megbetegedés enyhe lefolyású, fontos tudni, hogy mik az otthoni teendők illetve mikor kell mielőbb orvoshoz fordulni. Az alábbiakban ehhez szeretnénk segítséget adni.

DEFINÍCIÓ
Hasmenésként a gyakori és híg székletürítést definiáljuk. Mindenekelőtt azt kell tisztázni, mit értünk gyakori székletürítés alatt. A gyermek életkorától, táplálkozásától nagymértékben függ a normális székletek állaga és száma. Fiatal csecsemőknek naponta átlagosan 3-10 alkalommal van széklete. Anyatejes táplálás mellett a székletürítések száma széles skálán változhat, előfordulhat a két-három naponta történő székletürítés vagy az akár napi 10, kenőcsös, laza és nem bűzös széklet. Fontos kiemelni, hogy az anyatejes csecsemő a gyakori székletek mellett is jól táplálható, tünetmentes, jó kedélyű és a súlyfejlődése zavartalan. Idősebb csecsemőknél, gyermekeknél napi egy-két székletürítés szokott előfordulni.

Kórosnak, vagyis hasmenésnek tekintjük, ha a csecsemőkorban a megszokott székletszám megduplázódik vagy idősebb életkorban 3-szor vagy annál gyakrabban van naponta széklet, mely jellemzően tömeges, állagában laza, vizes, nyákos esetleg gennyes, bűzös. A véres vagy sötét, feketés széklet mindig kóros.

Hasmenést több tényező külön-külön vagy együttesen okoz. Ezek lehetnek a :

  • gyulladás,
  • anyagcseretermékek vagy kórokozók toxinjai által provokált fokozott bélmozgás,
  • a csökkent felszívódás vagy a szervezetből a béllumenbe kilépő víz miatt felszaporodó béltartalom.

A híg széklettel jelentős folyadék-, ásványi só (elektrolit) veszteség alakulhat ki, amely súlyos, akár keringés- és anyagcserezavart okozó állapotot hozhat létre. A hasmenést tünetnek tekintjük, melynek hátterében számos ok állhat.

 

HASMENÉSEK FELOSZTÁSA, OKAI
A tünetek időtartama alapján megkülönböztetünk heveny (akut), általában 5-7 nap alatt lezajló és idült, 4 hétnél tovább fennálló hasmenést. A lefolyás tartama szerinti elkülönítést a háttérben álló kiváltó okok különbözősége indokolja (1. táblázat).

Az akut hasmenések
A hasmenéses megbetegedések döntő többsége heveny lefolyású és fertőzések okozzák. A kórokozók lehetnek a béltraktust megbetegítő vírusok, ritkábban baktériumok vagy paraziták, az okozott betegséget heveny bélhuzamfertőzésnek, akut gasztroenterítisznek nevezzük. Esetenként gyermekkorban a bélhuzamon kívüli fertőzések (felsőlégúti fertőzés, középfülgyulladás) is járhatnak székletlazulással. Akut hasmenés felléphet antibiotikus kezelés mellékhatásaként is.

A bélhuzamot megbetegítő kórokozók ragályosak. A fertőzés forrása a beteg személy, aki székletével vagy hányással ürítheti a kórokozót, ami a levegő útján (rotavírus) vagy kézzel, tárgyakkal továbbítva közvetlenül vagy közvetve, a táplálékba kerülve okozhat fertőzést. Egyes megbetegedések (Salmonella, Campylobacter) forrása jellemzően az állatvilág, ilyenkor a nem kellően hőkezelt élelmiszerek (tojás, szárnyashús, stb) útján fertőződünk meg. A fejlett országokban ma már az ivóvíz biztonságos.

A gyermekek általában addig tekinthetők fertőzőnek, amíg tart a hasmenés. A kórokozótól függően azonban előfordulhat, hogy a gyermekek már röviddel a tünetek fellépte előtt is fertőzhetnek, illetve sokszor a hasmenés lezajlása után is még napokig, hetekig kimutatható kórokozó a székletben.

Az akut hasmenések leggyakoribb okai vírusok, melyek a téli hónapokban, kora tavasszal okoznak halmozottan megbetegedéseket. A betegséget a gyakori hányások és gyakori híg, nagy mennyiségű, vizes hasmenés, láz, étvágytalanság, hasi fájdalom jellemzi. A legsúlyosabb, gyakran jelentős folyadékveszteséggel és anyagacserezavarral járó klinikai képet a rotavírus okozza. A norovírusokra a rövidebb kórlefolyás és a hányások dominálása a jellemző. A tünetek a kórokozó bejutását követően fél-öt napon belül kezdődnek és a betegség általában 3-7 nap alatt gyógyul. Vírusellenes kezelés nem áll rendelkezésre, tüneti kezelés elegendő.

A baktériumok okozta hasmenéseket a tünetek alapján időnként nehéz elkülöníteni a virálistól. Elhúzódóbb, magas láz, étvágytalanság, hányás és nyálkás, bűzös, esetenként gennyes vagy vért tartalmazó székletek jellemzik a kórképet. Nem ritka a székelés során kifejezett alhasi fájdalom. Salmonella okozta fertőzésben híg, zöldes, „borsólészerű”, záptojásszagú lehet a széklet. A kezelés általában tüneti, antibiotikus kezelés csak bizonyos esetekben indokolt. A fejlett országokban hasmenések hátterében ritkán igazolódik parazitás fertőzés, a tünetek alapján nem különböznek a virális vagy bakteriális formáktól. Esetenként elhúzódó betegséget okoznak. Mivel a klinikai kép alapján nem mindig egyértelmű a kórokozó azonosítása, ezért székletvizsgálatra van szükség. Enyhe lefolyású megbetegedés nem igényel székletvizsgálatot, azonban indokolt elhúzódó vagy súlyos betegségben, bakteriális fertőzés gyanújakor.

Számos antibiotikum szedése során alakulhat ki hasmenés, amely azonban általában enyhe, folyadékveszteséget nem okoz és az antibiotikum abbahagyása után egy-két nappal megszűnik. Egyes probiotikumok segíthetnek az antibiotikum-asszociált hasmenés megelőzésében. Orvosi vizsgálatra akkor van szükség, ha tartósan fennmaradnak a panaszok.

Idült hasmenés
Elhúzódó, meghatározás szerint 4 hétnél hosszabb ideig fennálló hasmenést a fejlett országokban emésztési vagy felszívódási zavart okozó alapbetegségek (1. táblázat) okoznak. Az alapbetegség következtében romlik a táplálék alkotóelemeinek a hasznosulása, amely hiányállapotokat, súlystagnálást vagy -csökkenést, fejlődésbeli elmaradást okoz. Fertőzések csak nagyon ritkán állnak idült hasmenés hátterében, bizonyos kórokozók (Clostridioides, Giardia) vagy immunhiányos állapot talaján krónikussá váló fertőzések okozhatnak elhúzódó panaszokat. Másodlagos módon azonban bélhuzamfertőzések szerepet játszhatnak idült hasmenés kialakulásában, mert esetenként a fertőzés hosszabb ideig fennálló nyálkahártyakárosodást okozhat, amely az úgynevezett posztenteritiszes szindróma képében nyilvánul meg.

Kisdedkorban kezdődhet az úgynevezett „tipegők” hasmenése, amely egy jóindulatú, funkcionális bélbetegség, nem okoz fejlődésbeli elmaradást, hiányállapotot és 4-5 éves korra megszűnik. Paradox módon a székrekedéssel járó megbetegedések is jelentkezhetnek híg székletekkel, azáltal, hogy a bélben pangó széklet elfolyósodva sürgető, székletvisszatartási képtelenséggel járó hasmenést okoz. Ez az állapot különösen veszélyessé válhat, ha a pangó bélből baktériumok árasztják el a bélfalat és a keringést. Az idült hasmenések mindenképpen orvosi kivizsgálást tesznek szükségessé.

 

MIKOR FORDULJUNK ORVOSHOZ?
Az alábbi tünetek aggodalomra adnak okot és észlelésük esetén mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges:
– Vért tartalmazó széklet.
– Folyadék-, táplálék elutasítás. Ez csecsemők esetében azt jelenti, hogy az esedékes táplálás több mint 2-3 órás késlekedést szenved vagy gyermekek esetében 8 óránál hosszabb.
– Intenzív, gyakori hányások.
– Középsúlyos, vagy súlyos folyadékveszteség. A középsúlyos folyadékveszteség tünetei a száraz nyelv, aláárkolt, beesett szemek, síráskor a könnyek hiánya, csökkent vizelet (több mint 6 órán át hiányzó vizelet), súlyosabb esetben bágyadtság, hűvösebb végtagok.
– Periodikusan jelentkező, vagy kifejezett hasi fájdalom.
– Apátia, bágyadtság.

Az orvosi ellátás során az orvos informálódik a tünetekről (kezdet, székletek száma, mennyisége, hányások illetve egyéb panaszok, esetleges alapbetegség), a vizsgálat során felméri a folyadékveszteség mértékét valamint az egyéb betegségek jeleit keresi. A leletek függvényében kiegészítő laboratóriumi, esetleg képalkotó (elsősorban más okok kizárása érdekében) vizsgálatokat végeztet, illetve dönt az intézeti ellátás, infúzió, vagy egyéb kezelés szükségességéről.

 

MIT TEGYÜNK AKUT HASMENÉS ESETÉN OTTHON?
Enyhébb esetben a gyermek otthon is kezelhető, ebben nyújtanak segítséget a következő tanácsok.
– Folyadékpótlás (orális rehidráló terápia – szájon keresztüli folyadékpótló kezelés). Amennyiben a gyermek tűri, a szájon keresztüli folyadékbevitellel megfelelően és a legtermészetesebb módon lehet kezelni a kialakult veszteséget és pótolni a folyamatos vesztést. Ezzel nem magát a hasmenést, hanem annak súlyosabb következményeit hárítjuk el. A veszélyes anyagcserezavar elkerülése érdekében fontos, hogy az alkalmazott folyadék megfelelő összetételben tartalmazzon ásványi sókat. Ebből a célból gyógyszertárban kaphatók vízben feloldandó porok vagy kész oldatok (ORS) (2. táblázat).

A rehidráló oldatok otthoni előállítása hivatalosan nem javasolt, mert a készítmények összetételének pontosnak kell lennie, azonban még mindig jobb, mint ha egyéb oldattal itatnánk a gyermeket (receptet lásd 2. táblázatban). Kedvezőbb lehet, ha a folyadék hűvösebb. A tea, víz, gyümölcslé, üdítők, kóla nem alkalmas folyadékpótlásra, mert nem tartalmaznak megfelelő mennyiségben elektrolitot, vagy adott esetben a fokozott cukortartalmuk ronthat a hasmenésen!

Hogyan alkalmazzuk az ORS-t?
1. Enyhe fokú folyadékveszteség (szárazabb nyelv, fokozott szomjúság, kissé megcsökkent vizelet – 6 órán belül egy vizeletürítés) a kezdeti lépés a kialakult veszteség pótlása. Ebből a célból adjunk testsúlykilónként 50 ml elkészített ORS oldatot, 4 órán keresztül apránként (akár kanalanként itatva).

2. Ezt követően térjünk vissza a normális táplálásra, ha ezt a gyermek elfogadja. A normális étrend mellett is javasolt a folyadékfogyasztásra ORS-t alkalmazni, azonban – mivel a táplálék ásványi sókat tartalmaz – elfogadható a víz, tea, vagy higított szűrt gyümölcslé. Ha viszont nem kielégítő a táplálék, akkor az ORS folytatása az ajánlott. ORS-t túladagolni gyakorlatilag nem lehet. A napi alapszükséglet folyadékból csecsemőknél a megszokott tápszerigény, 10-20 testsúlykg között 1000-1500 ml, 20-30 kg között 1500-1700 ml, azonban a hasmenés mennyiségétől függően ennél többet kell adni. Tapasztalatunk szerint sajnos ritkábban alkalmazzák az ORS-t, mint kellene.
– Étrend. Az optimális étrendet illetően még manapság is sok a berögzült tévhit. Számos vizsgálat támasztja azonban alá az alábbi étrendi ajánlásokat.
Nem dehidrált gyermek esetében vagy az orális folyadékpótlást követően mielőbb vissza kell térni a normális, megszokott, teljes értékű étrendre. Az anyatejes táplálás folytatandó. A gyermek fogyaszthat tejet, tejterméket, feltéve, hogy nincs ismert tehéntejfehérje allergiája. Ajánlottak az összetett szénhidrátban gazdag táplálékok (rizs, burgonya), a sovány hús, joghurt, zöldségek, gyümölcsök. A nehezebben emészthető, zsíros ételek kerülése indokolt. Ennél szigorúbb étrendi megszorítás nem javasolt. Ajánlott ugyanakkor a gyakoribb és kis mennyiségű étkezés.
– Gyógyszeres kezelés. A hasmenésben alkalmazható gyógyszerek köre korlátozott, számos készítmény ugyanis nem bizonyul hatásosnak (aktív szén, bizmut-só) vagy éppen kockázatos (a „bélfogó” loperamid). Antibiotikum adása csak egyes esetekben és csakis orvosi javaslatra jöhet szóba. A tünetek enyhítésére ajánlható gyógyszerek a Smecta, Hidrasec és egyes probiotikumok. Elsősorban vírus eredetű akut gasztroenteritiszekben bizonyulnak ezek hatásosnak. A diosmectitum hatóanyagú Smecta bélnyálkahártyavédő, toxinkötő hatású. Érdemes ételbe vagy italba keverni és apránként adagolni. A Hidrasec (racecadotril) csökkenti víz béllumenbe történő fokozott kilépését és ezáltal gyakran látványosan javítja a hasmenést. A probiotikumokat sokat reklámozottak, azonban hatásosságuk nem egyöntetűen bizonyított. A leginkább a saccharomyces vagy lactobacillus törzsek javasolhatók. Egyéb tüneti kezelésre a láz- és fájdalomcsillapítók illetve hányáscsillapítók jöhetnek szóba. Hányáscsillapításra hatékony az ondansetron, azonban ezt a mellékhatások veszélye és az ár miatt fekvőbeteg intézményben alkalmazzuk. Otthoni kezelésre a Daedalon/Daedalonetta használható, azonban hangsúlyozni kell az álmosságot okozó mellékhatását, ami megnehezíti a gyermek táplálását. A B6-vitamin hatástalan.

 

MEGELŐZÉS
Védőoltásokkal lehet fertőző betegségeket leghatékonyabban megelőzni, azonban oltás a hasmenést okozó kórokozók közül egyedül a – egyébként gyermekkorban leggyakoribb és esetenként súlyos lefolyású – rotavírus ellen elérhető.

A rotavírus elleni immunizációra idejében kell gondolni, mert a szájon keresztüli oltást 6 hónapos korig kell beadni.

A beteg személy környezetében a további fertőzések megakadályozása érdekében a higiénés rendszabályok gondos betartásával tehetünk sokat. Kiemelten fontos a gyakori és alapos szappanos kézmosás, különös tekintettel a körmökre is, pelenkázás, szennyezett tárgyak érintése után, az ételek készítése előtt és után. Az alkoholos kézfertőtlenítés önmagában nem mindig elegendő. Érdemes a szennyezett felületeket fertőtleníteni, erre alkalmasak a drogériákban kapható felületfertőtlenítők, a pelenkát elkülönítve eldobni és a szennyezett ruhaneműt is fertőtlenítő mosással tisztítani. A gyermekek közösségbe a hasmenés lezajlása után mehetnek.

Egyes kórokozók az állatvilágból származnak, e fertőzések megelőzésében a megfelelő konyhatechnológia, élelmiszerkezelés a döntő. Tojásos étel, szárnyashús megfelelő hőkezeléssel tehető biztonságossá, azonban ügyelni kell arra is, hogy érdemes az ezekkel történő foglalkozás után alaposan kezet mosni, mielőtt nyersen fogyasztott ételek előkészítésébe kezdenénk, vagy ezek előkészítése után a kontakt munkafelületet tisztítani, fertőtleníteni. Javasolt az ételek frissen történő fogyasztása; a későbbiekre eltett ételben, akár a hűtőszekrényben is, elszaporodhatnak kórokozók

A korábban fertőzőforrásként lényeges ivóvíz (elsősorban kútvíz) ma már nem játszik szerepet nálunk, azonban fejlődő országokba történő utazás során szomjoltásra a palackozott víz az ajánlott, és ügyelni kell az olyan élelmiszerek fogyasztására, amelyek szennyezett vízzel érintkezhettek (például zöldség, gyümölcs), ezeket érdemes még egyszer megmosni palackozott vízzel. Akár jégkocka is lehet fertőzött. Javasolt a megfelelően hőkezelt ételek fogyasztása.

 

ÖSSZEFOGLALÁS
– A legtöbb akut hasmenéses megbetegedés enyhe lefolyású, magától gyógyul, azonban véres széklet, folyadékveszteség, kifejezett hasi fájdalom, csökkent folyadékbevitel, gyakori hányások, rossz átalános állapot esetén mielőbbi orvosi vizsgálat indokolt.
– Törekedni kell a normális, megszokott étrendre történő mielőbbi visszatérésre. Az anyatejes táplálást nem kell felfüggeszteni.
– Dehidráció esetén az első lépés az ORS oldattal történő folyadékpótlás, ezt követően is javasoltak ORS itatása a hasmenés miatt fennálló folyamatos vesztés ellensúlyozására.
– Gyógyszeres kezelésre Smecta, Hidrasec esetleg probiotikumok ajánlottak.
– A fertőzések továbbvitelét a higiénés óvintézkedések jelentősen mérsékelhetik. A rotavírus ellen javasolt a védőoltás!

A hasmenéses megbetegedések felosztása és okai.

Néhány ORS készítmény.

Szerző:

DR. NYÚL ZOLTÁN

Adatvédelmi Központ

Szükséges sütik

Feltétlenül szükséges sütik olyan funkciókat biztosítanak, amelyek nélkül a honlapunk nem használhatók rendeltetés szerűen. Ezen cookie-kat kizárólag mi használjuk, ezért ezek az első fél cookie-jai. A feltétlenül szükséges cookie-k használatához az Ön hozzájárulására nincsen szükség. Ezért a feltétlenül szükséges cookiekat nem lehet be és kikapcsolni. A honlapunkon a következő Feltétlenül szükséges sütiket használjuk:

wp-settings-{X}, wp-settings-time-{X}, wordpress_test_cookie, gdpr[allowed_cookies], gdpr[consent_types], gdpr[privacy_bar]

Funkció és teljesítmény sütik

A Funkcionális cookie-k lehetővé teszi a honlapunknak a már megadott részletek elmentérését és ezen adatok alapján tökéletesített és személyre szabottabb funkciókat kínáljunk. Ezen cookie-k csak anonimizált információkat gyűjtenek és tárolnak, tehát ne tudják követni az Ön egyéb honlapokon való mozgását. A teljesítmény cookie-k arról gyűjtenek adatokat, hogy hogyan használják a honlapunkat. Ezeket arra használjuk, hogy jobban megértsük miként használják a honlapunkat, hogy annak tartalmát és funkcióit javítsuk. Kérjük vegye figyelembe, hogy a funkcionális és teljesítmény cookie-k kikapcsolása korlátozhatja a honlapunk bizonyos funkcióinak működését. A honlapunkon a következő Funkció és Teljesítmény sütik használjuk:

_ga, _gat, _gid