Hogyan is jön létre a fertőzés? Milyen módjai vannak a fertőzésnek?
Az egyetemisták jegyzeteiben fontos tétel a fertőzés lényegének megfogalmazása, amely egyszerű és könnyen érthető: fertőzés akkor jön létre, ha a kórokozó behatol a szervezetbe, ott megtelepszik és kölcsönhatás alakul ki a kórokozó és az emberi szervezet között.
Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat lejátszódjék különböző tényezőkre van szükség. Ezek között vannak olyanok, amelyekre minden esetben szükség van, nélkülük a fertőzés nem alakul ki és vannak olyanok, amelyek nem mindig lelhetők fel, amelyek csak hatással vannak a fertőzés kialakulására.
Az előbbiek csoportjába tartozik a
- fertőzés forrása,
- a fertőzés terjedésének lehetősége és
- a fogékony emberi szervezet.
Ha e három közül egy is hiányzik, a fertőzés nem jön létre. Ezt a tulajdonságot a fertőzések elleni védekezésben ki is használják az emberek.
A fertőzés forrása sok esetben maga az emberi szervezet, de kiindulhat a fertőzés állati szervezetből is. Jó példák az előbbire a gyermekkor fertőző betegségei, az utóbbira pedig a TBC, amely a szarvasmarhából, mint fertőző forrásból kiindulva a vele kapcsolatba kerülő embereket, gondozókat betegíti meg a belőle kijutó kórokozókkal. Sok esetben a kórokozók nem idéznek elő tüneteket, azonban a fertőző forrásból kikerülve újabb és újabb megbetegedéseket okoznak. Ezek az esetek a veszélyesebbek, mert nem tudunk felkészülni a kikerülő kórokozó elleni védekezésre, hiszen nem tudunk annak lehetséges “támadásáról”.
A kórokozót ürítő embertől kiindulhat a fertőzés közvetlen úton, érintkezéssel. Ilyen közvetlen érintkezés a kézfogás, a közös ágyban alvás, az állatokkal való foglalkozás vagy a nemi érintkezés. Leggyakrabban a gyomor-bél-rendszer fertőző betegségei, az enterális fertőzések terjednek ilyen módon.
A másik fertőzési módot közvetett fertőzésnek nevezzük, ugyanis valamilyen élettelen közvetítő közeg juttatja el a kórokozót az egyik szervezetből a másik emberi szervezetbe.
A leggyakoribbnak mondható terjesztő közeg a levegő. A levegőben folyamatosan találhatók különböző baktériumok, vírusok, gombák, pollenszemcsék. Ezek az élősködők különösen nagy számban találhatók különböző zárt helyiségekben; lakásokban, iskolákban, kórházakban, üzemekben, amikor pedig a számuk nagyon megnő, mindig számolnunk kell azzal, hogy köztük kórokozó csírák is megjelennek. Általában véve ezek fertőzött ember szervezetéből beszéd, tüsszentés, köhögés során a légutakból származó cseppekhez kötődve jutnak a levegőbe, és még mielőtt leülepednének bekerülnek egy másik ember szervezetébe.
Igen sokszor a terjesztő közeg az ivóvíz, a fürdővíz vagy egyes felszíni vizek. Bennük a millió számra ott élő, élősködő mikroorganizmus megtalálja a számára kedvező életteret. Sajnálatos módon a vizekbe gyakran emberi vagy állati váladék, ürülék, bomló szerves anyag kerül, szennyeződést, fertőzést terjesztve. Ilyen eset például a csőtörések esete, a szennyvíz beszivárgása az ivóvíz vezetékbe vagy a kutakba. A fertőzött ivóvíz terjesztette járványokat, az ilyen vízzel kimosott tejes kannák tej terjesztette járványokat, vagy a féregpetékkel dús, pl.: emberi ürülékkel fertőzött vízzel történő öntözés ad lehetőséget az újabb és újabb, esetleg tömeges megbetegedés kialakulására. Nyaranta gyakorta előfordul, hogy a széklettel szennyezett fürdővízben előforduló kórokozó a szem kötőhártyáján át bejutva okoz gyulladást, de előfordul, hogy a test bőrén keresztül bejutó kórokozó betegíti az embert (Leptospirozis).
A talaj is lehet a közvetítő közeg, amely a kórokozókat az emberi szervezetbe juttatja. A talajba ugyanis, az emberi és állati ürülékkel, váladékkal kórokozó mikrobák kerülhetnek. Sok esetben a paraziták, férgek választják a talajt életük egy szakaszában életterüknek, ahonnan a táplálékláncon keresztül, a higiénés szabályok be nem tartása által segítve, kerülnek az emberi szervezetbe.
Az ételeink, élelmi anyagaink is szennyeződhetnek a különböző mikrobák által, melyek egyrészt ronthatják az ember táplálékának élvezeti értékét, másrészt az, aki ezekből az élelmiszerekből fogyasztott, megbetegedhet.
A fertőzések terjesztői lehetnek az állatok is, hiszen életük során vagy éppen a feldolgozásuk idején fertőződhetnek. Ha hiányzik a megfelelő hűtőlánc vagy nem megfelelő konyhai technológiát alkalmazunk, a kórokozók könnyen bejutnak az emberi szervezetbe és megbetegíthetik azt.
Nem feledkezhetünk meg a fertőzés terjedésének arról a formájáról, amikor ízeltlábúak közvetítésével jut el a betegség hátterében megbújó kórokozó a még egészséges emberi szervezetbe. Előfordul, hogy egyszerűen mechanikus úton, testükön, lábukon viszik át a kórokozót (házi légy), de lehetséges útja a fertőzést okozó mikroba átvitelének, amikor szúró szerveikkel a korábban fertőzött ember vagy állat vérét szíva és így fertőződve, egy újabb embert megszúrva, a szúrcsatornán keresztül juttatja a kórokozót a következő “áldozatba” (bolha, tetű, szúnyog).
A fertőzés lehetséges módjait vizsgálva nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az általunk használt tárgyak közvetítésével is kerülhet fertőzést okozó mikroba az ember szervezetébe. Nem más, mint saját ruházatunk, ágyneműnk, fehérneműnk, edényzetünk, evőeszközeink, ajtókilincs, könyvek, játékok is közvetíthetik a fertőzések különböző formáit.
Végezetül a fertőzés különböző módjának összegzéséből kiderül, hogy miért van óriási jelentősége a
- kézmosásnak,
- az egyéb személyi higiénés szabályok betartásának,
- a zöldségek, gyümölcsök alapos, ivóvízben történő megmosásának,
- az élelmiszereink hűtve szállításának és tárolásának,
- a nyersanyagok, húsok alapos átfőzésének, átsütésének,
- télen vagy sokadalomban a gyakori szellőztetésnek
- és kezünk valamint környezeti tárgyaink, felületeink fertőtlenítésének.
