Milyen veszélyei lehetnek a gyermekkorban végzett műtéti altatásnak?
Nincs olyan orvosi beavatkozás, amelynek ne lehetnének szövődményei, nem kívánt mellékhatásai. Nem kivétel ez alól a műtéteknél alkalmazott altatás (anesztézia) sem, amelynél ugyanúgy bekövetkezhetnek előre nem tervezett események, amelyek az altatott gyermek egészségét enyhébb vagy akár súlyosabb módon károsíthatják.
Jó hír ugyanakkor, hogy az altatás kockázata folyamatosan csökken és napjainkban már valóban minimálisnak mondható. A szülőket viszont komolyan aggasztja az a kérdés, hogy vajon lehet-e az altatásnak káros következménye a gyermek későbbi tanulási képességére?
Állatkísérletek eredményei
A 2000-es évek elején napvilágra került néhány tanulmány, amely állatkísérletes modellekben humán altatószerekkel történő altatás után különböző fokú idegsejtkárosodást, illetve viselkedési és tanulási zavarokat mutatott ki. Ezek után nem meglepő módon az utóbbi két évtizedben egyre növekvő figyelem fordult az anesztézia következtében esetleg kialakuló idegrendszeri problémák tanulmányozására.
Kutatási eredmények százai kerültek publikálásra, amelyek rágcsálók és főemlősök még fejlődésben lévő idegrendszerének érintettségét találták altatás hatására. Újszülött és fiatal állatok agykérgében számos idegsejt „halála” (úgynevezett neuro-apoptózis) következett be, emellett az alkalmazott anesztézia az agy működését is negatívan befolyásolta. A kísérleti állatok elfelejtették a korábban már megtanított egyszerű feladatokat, azokat az altatás után újra kellett tanulniuk. Szinte mindegyik, a műtéti altatás során embereknél, gyermekeknél is világszerte használt korszerű altatószer érintett volt a felfedezésben.
Felmerült a kérdés, hogy vajon az állatkísérletek eredményei mennyire vetíthetők ki humán beteganyagra. Vajon az újszülöttek és csecsemők fiatal, még nem teljesen kiérett idegrendszerére hasonló negatív hatással bírnak az altatószerek?
A különböző állatokon, szigorú törvényi szabályozás keretein belül végzett kísérletek a gyógyszeriparban is fontos szerepet töltenek be a gyógyszerek hatásának és mellékhatásainak megismerésében, az így kapott adatokat érdemes bizonyos fenntartással értékelni. Ismert tény, hogy ugyanaz a gyógyszer különböző fajok egyedeire esetenként jelentősen eltérő hatást fejt ki. Különböző lehet a szerveik, központi idegrendszerük kifejlődésének üteme, felépítése vagy működése, ami megnehezíti az összehasonlítást.
Befolyásolhatja a kapott eredményeket, hogy altatószerek esetében például a kísérleti állatok altatása milyen hosszú ideig és mekkora gyógyszerdózisokkal történik. Sokszor az sem dönthető el egyértelműen, hogy egy gyógyszer alkalmazását hosszabb idő után követő állapotváltozás (például tanulási képesség romlása) valóban az kizárólag az adott szer késői mellékhatásának tulajdonítható vagy abban más faktorok is közrejátszanak.
Humán megfigyelések
Az állatkísérletek aggasztó eredményei után a fókusz hamar annak kiderítésére irányult, hogy az altatásnak gyermekeknél is kimutathatók-e rövid vagy hosszútávú veszélyei. Ennek eldöntésére világszerte számos, gondosan megtervezett vizsgálatot folytattak hatalmas beteganyagon. A vizsgálatok fő célja a nagyon fiatal életkorban (újszülöttkortól 2-3 éves korig) történő műtéti altatás idegrendszerre kifejtett hatásának megfigyelése volt. A fő kérdés annak eldöntésére irányult, hogy az ebben az életkorban végzett altatás okozhat-e évekkel később figyelemzavart, tanulási képesség romlást vagy bármilyen más agyműködési problémát.
Kezdetben ugyan néhány visszamenőleges (retrospektív) vizsgálat talált összefüggést az csecsemőkorban többször operált és altatott gyermekek későbbi gyengébb tanulmányi eredményei között, az újabb, gondosan megtervezett tanulmányok adatai ezt nem tudták alátámasztani. Egy 2011-ben közölt vizsgálat például 2500, csecsemőkorában sérvműtéten átesett óvodáskorú gyermek értelmi- és tanulási képességeit hasonlította össze azonos korú nem altatott gyermekével ám az elvégzett intelligencia tesztek nem találtak különbséget a két gyermekcsoport között.
Egy másik vizsgálatba hasonlóan nagy számban olyan testvérpárokat vontak be, amelyeknél az egyikük 3 éves életkora előtt műtéten és ezért altatáson esett át, míg a másik testvér nem volt altatva. A gyermekekkel 12 éves korukban az értelmi szintjüket részletesen felmérő tesztsorozatot végeztettek el, mely során szintén semmilyen különbséget nem tudtak kimutatni a korábban már altatott és a nem altatott gyermekcsoportok között. Az említetteken kívül a közelmúltban lezárult nagy tanulmányok publikált eredményei, illetve a még napjainkban is futó vizsgálatok előzetes megfigyelései egy sem akadt, amelyik gyermekeknél az altatás bármilyen fokú idegrendszer-károsító hatását alá tudta volna támasztani.
Levonható következtetések
A humán tanulmányok eredményei egyöntetűen azt sugallják, hogy akár az újszülött- vagy csecsemőkorban végzett műtéti altatás biztonságosnak tekinthető, mai ismereteink nem okoz a későbbiekben kimutatható, mérhető károsodást sem a gyermek értelmi, sem tanulási képességében.
Ez alapján súlyos szülői hibának mondható az altatástól való félelem miatt olyan műtéteket nem engedélyezni, amelynek elvégzése szakmai szempontból az adott életkorban indokolt lenne, a tervezhető műtétek időpontjának eldöntésénél viszont egyebek mellett a gyermek életkora is fontos tényező lehet. A műtét és az altatás legoptimálisabb idejének meghatározásában a különböző szempontok gondos mérlegelésével a sebésznek, az altató orvosnak és a szülőnek a gyermek érdekét szem előtt tartva közösen kell döntenie.
