Tévhitek a gyermekgyógyászatban
Az alábbi írásban igyekeztünk a teljesség igénye nélkül azokat a tévhiteket összegyűjteni és eloszlatni, melyekkel munkánk során legtöbbször találkozunk, melyek hatástalanok, vagy akár a hatékony segítségnyújtás akadályává is válhatnak.
Láz, lázcsillapítók
A láz kapcsán két dologra kell figyelnünk. Az egyik tény, hogy a láz emeli a gyermek folyadékigényét. Fokonként 10-12%-kal nő a folyadékszükséglet! Képzeljünk el egy gyermeket, akinek tartósan magas, 39 °C-os láza van. Az ő esetében akár a napi szükséglet negyedével is nőhet a folyadékigény! Kiindulási alapnak vehetjük, hogy egy 1 éves gyermek naponta körülbelül 1 liter folyadékot (anyatej, tápszer, gyümölcs) fogyaszt, egy 6 éves másfél litert, egy 10 éves majdnem 2 litert.
A másik probléma a fogzás során szokott előfordulni csecsemők esetében. Magas lázat hajlamosak vagyunk a fogzással magyarázni. Gyakorlatilag 38,0 °C feletti testhőmérsékletet fogzás sosem okoz! Hőemelkedés, nyugtalanság, étvágytalanság, hígabb székletürítés, az íny érzékenysége duzzadtsága, vérbősége a fogáttörés vezető tünete. Amennyiben ilyenkor a gyermeknek láza is van, egyéb okot kell keresni a háttérben. A lázcsillapítás kapcsán továbbá fontos megállapítani a következőket. Nem kell feltétlen lázat csillapítani! Magasabb testhőmérsékleten hatékonyabban dolgozik az immunrendszer, segíti a kórokozók elpusztítását. Ha nincs hidegrázás, a gyermek közérzete jó, élénk, pusztán azért, mert 38,2 °C-ot mutat a hőmérő még nem kell lázcsillapítót kapnia. Természetesen, ha nyűgös, bágyadt, hidegrázása van kaphat lázcsillapítót, de ilyenkor az életkorának megfelelő dózist kapja. Sokszor lehet hallani, hogy „nem volt annyira lázas, ezért csak a felét adtam neki”. Ilyen esetekben a lázcsillapítás kevésbé hatékony, fontos, hogy ilyenkor is adjuk meg a gyermeknek teljes adagot.
Kiütés – kálcium
Az elmúlt néhány évben már kevesebbet halljuk, hogy allergiás kiütésre, méhcsípésre kálciumot itatnak a gyermekkel, de nem lehet elégszer leírni, hogy a kálciumnak a kiütés kezelésében NINCS szerepe! Az egyedüli indikációja a vér alacsony kálcium szintje. Allergiás tünetekre, beleértve a kiütést is antihisztamint kell szedni, túlérzékenységi reakció esetén azonnal mentőt kell hívni továbbá adrenalin tartalmú injekció is indokolt lehet.
Vérszegénység – vaspótlás
Egyes felmérések szerint minden negyedik gyermek vashiányos vérszegénységben szenved. A betegség tünetei a fáradtság, az étvágytalanság, a sápadtság elég mindennapos és hajlamosak vagyunk ezeket a tüneteket a rohanó világunkkal, a fokozott terheléssel magyarázni. A vashiányos vérszegénység diagnózisához laboratóriumi vizsgálat szükséges. Többször tapasztaljuk, hogy egy hurutos vagy lázas gyermeknek vérvételt kér a háziorvosa, a szülők egyidejűleg kéri, hogy nézzünk vas szintet is a gyermeknek, nem vérszegény-e. A szülők aggodalma érthető, azonban jelen esetben az adott értékek kevésbé mérvadók, ugyanis lázas betegségekben a szervezet vasraktárai átrendeződnek. Sok vas kerül át a fehérvérsejtekbe, segítve a kórokozók elleni küzdelmet. A vérben a szabad vas értéke kórosan alacsony lesz, nem feltétlen azért, mert a gyermek vérszegény, hanem a fenti átrendeződés miatt. A fertőzés gyógyulását követően két héten belül a visszaáll az egyensúlyi helyzet. Amennyiben a szervezet vassal való ellátottságára vagyunk kíváncsiak, akkor azt csak egészséges gyermeknél van értelme vizsgálnunk.
Akinél igazolódik a vashiány, annak a vaspótlás időtartama 3 hónap! Ennél rövidebb kezelésnek nincs értelme. Figyelembe kell venni továbbá azt is, ha a vaspótlás alatt lázas betegsége zajlik a gyermeknek, akkor a betegség időtartamára célszerű a vaspótlást felfüggeszteni, mivel a kórokozók is felhasználhatják a szervezetben juttatott vasat.
Hányás
Napjainkban már sok, nagyon hatékony hányáscsillapító gyógyszer létezik, a combba adott B6 vitamin injekció nem ide tartozik! Kétségtelen vannak adatok arra, hogy a tartós B6 vitamin szájon keresztüli szedése a terhességi hányás esetén hatékony lehet, de gyerekek esetében a nem meggyőző hatása miatt kevésbé jöhet szóba ezek használata. Tabletta és kúp formátumban létezik dimenhydrinate tartalmú, gyermekeknek adható hányáscsillapító. Több nemzetiközi tanulmányban is vizsgálták a hatását, ezek eredménye nem azonos. Egyesek szerint hatékony, mások szerint kevésbé. Abban azonban egyetértenek ezek a vizsgálatok, hogy a kórházi felvételek számát nem csökkentette le a szer alkalmazása, mert jóllehet, a hányás gyakoriságát csökkentette, de a folyadékbevitel nem javult ezen készítmények alkalmazása esetén. A gyakorlati szempontokat figyelembe véve, hasmenős gyermeknek nem ideális kúpot adni, mert annak felszívódása bizonytalan.
Égési sérülés – kenőcsök
Ha égési sérülést szenved el egy gyermek a népi gyógymódok alkalmazását (pl. tejföl) felejtsük el. Csakis gyógyszertári forgalomban lévő készítményeket alkalmazzunk! Hűtsük csapvízzel az égett területet. Adjunk fájdalomcsillapítót, fedjük be száraz kötéssel és vigyük orvoshoz vagy akár hívjunk mentőt.
Bárányhimlő – cinkrázó
A bárányhimlő elleni védőoltás kötelezővé tétele már a küszöbön van, de addig még biztos pár gyermeket be fognak kenni a fehér színű, hűsítő rázókeverékkel. Sajnos bebizonyosodott, hogy a rázókeverék használatával kevéssé szellőzik a bőr és ez kedvez a baktériummal való felülfertőződésnek. Viszketés ellen antihisztamint adjunk, rázókeveréket felejtsük el!
